Az emberi test és a Föld minden élő sejtje, sőt a teljes mindennapi életvitelünk a szénre támaszkodik. Ehhez képest fogalmunk sincs, hogy mennyi szén rejtőzik a Földben – amit viszont tudunk a szénről, az lenyűgöző.
Azt gondolhatnánk, hogy egy geofizikus könyve a szénről legfeljebb egyetemistáknak és pályatársaknak lehet érdekes. Ez koránt sincs így. Bár a szén csak a negyedik legnagyobb mennyiségben előforduló elem a kozmoszban, az életünk szempontjából kétségtelenül a legfontosabb. A világegyetemben minden ezer hidrogénatomra mindössze öt szénatom jut – de az emberi test, sőt a Föld minden élő sejtje a szénre támaszkodik. Robert Hazen, a Washington melletti George Mason Egyetem professzora mindannyiunknak óriási szolgálatot tesz azzal, hogy Symphony in C (szimfónia C-ben) című könyvében közelebb visz bennünket a szén evolúciós, kulturális és gazdasági jelentőségének megértéséhez.
Fotó: Brain Bar
Számos alapvető tényt máig nem ismerünk a szénről, például hogy pontosan mennyi rejtőzik a Földben. Szerzőnk egy egymilliárd dollár költségvetésű kutatási programot vezet ennek kiderítésére. Ám amit már tudunk, az lenyűgöző. Ennek átadásához Hazen – aki szabadidejében lelkes komolyzenész – akár egy szimfóniát, négy fejezetre osztja a kötetét: Föld, Levegő, Tűz és Víz.
Sok más mellett világirodalmi podcastsorozatot indítanak, könyvklubokat szerveznek, és idén is kiosztják a Libri irodalmi díjakat. Ludvig Orsolya Stefanie-t, a cégcsoport marketingés kommunikációs igazgatóját kérdeztük.
Lovecraft hagyatéka számos módon és formában újraéledt már, azonban a kozmikus horror ezen adaptációk között mindig a fantázia birodalmában maradt. Egészen mostanáig, amikor Arkham árnyait magunk is megismerhetjük.
Mi történik, ha egy domonkos nővér, akinek szenvedélye a közgazdaságtan, összeereszti Aquinói Szent Tamást a 21. század piaci valóságával? Megszületik a Summa oeconomiae, amelyben filozófia, teológia, gazdaság és gyakorlati tapasztalatok találkoznak.